Az első és talán legfontosabb változás a fúziókontrollt, azaz a vállalkozások összefonódását érinti: a versenytörvény új rendelkezése bevezeti az ún. végrehajtási tilalmat, amelynek értelmében az tranzakciót a felek egyáltalán nem is hajthatják végre mindaddig, amíg a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) azt nem engedélyezte. A versenytörvény a módosítást megelőzően ugyanis - az európai uniós és számos európai nemzeti fúziókontroll rezsimmel ellentétben - ilyen kifejezett tilalmat nem tartalmazott, azaz az engedélyezés előtti végrehajtásnak (ha a fúziót a GVH végül engedélyezte) lényegében csak polgári jogi kockázatai voltak. A módosított versenytörvény azonban már kifejezetten rendelkezik arról, hogy a GVH engedélyének meghozataláig nem gyakorolhatók az összefonódás következtében szerzett szavazati jogok, illetve a vezető tisztségviselők kijelölésére vagy megválasztására vonatkozó jogosultságok.
Némi rugalmasságot jelent azonban, hogy a vállalkozások indokolt kérelmére azonban a GVH hozzájárulhat ahhoz, hogy az irányításszerző az irányítási jogát az engedélyező döntés meghozatala előtt is gyakorolja (különösen, ha ez a befektetés értékének megőrzéséhez szükséges). A végrehajtási tilalom megsértése esetén viszont a jogsértésből eredő minden jogügylet és jognyilatkozat semmisnek minősül, az érintett vállalkozásnak pedig a versenytörvény alapján a tilalom megsértéséért külön kiszabható bírságkockázattal is számolnia kell. Lényeges, hogy a módosítás – és az újonnan bevezetett végrehajtási tilalom – csak a 2014. július 1-je után létrejött összefonódásokra alkalmazandó, azaz azokra a tranzakciókra, amelyek esetében – a legtipikusabb esetben - a részvény- vagy üzletrész- adásvételi szerződés megkötésére 2014. július 1-je után kerül sor: ennek az elhatárolásnak tehát a jelen sorok írásakor még tárgyalás alatt levő tranzakciók esetében nagy jelentősége lehet!
Ugyancsak 2014. július 1-től lép hatályba a versenytörvény azon új rendelkezése, amely bevezeti az ún. egyezségi kísérlet intézményét antitröszt eljárásokban (azaz versenykorlátozó megállapodásokkal és erőfölénnyel való visszaélésekkel kapcsolatos ügyekben). Egyezségi kísérletre a vizsgálati szakasz befejeztét követően, de még a Versenytanács előzetes álláspontjának kibocsátása előtt kerülhet sor. A Versenytanács ilyenkor már az előzetes álláspont kibocsátása előtt közli a vállalkozással, hogy vele szemben mely magatartás miatt, milyen bizonyítékok alapján, várhatóan milyen jogsértést állapítana meg, és milyen összeghatárok között szabna ki bírságot. A vállalkozás erre válaszul egyezségi nyilatkozatot nyújthat be, amelyben részletesen be kell mutatnia és el kell ismernie a jogsértést, egyúttal megjelölve a vállalkozás által elfogadhatónak ítélt legmagasabb bírságösszeget is. A vállalkozásnak egyúttal nyilatkoznia kell arról is, hogy nem fog jogorvoslati kérelemmel élni a GVH határozatával szemben. Ha az egyezség sikeres, akkor a vállalkozásra kiszabható szankció mértéke csökken: az egyezségi nyilatkozatot tevő vállalkozással szemben kiszabott bírság mértékét a határozatban ugyanis ez esetben 10%-kal csökkenti a GVH.
