Taxik vs. buszok - rendet teremt a versenyjog?
London központjában - hasonlóan Budapesthez - a buszsávok használatát a helyi hatóságok szigorúan korlátozzák: a vonatkozó szabályozás alapján azt a buszokon kívül csak és kizárólag a jól ismert londoni fekete színű taxik ("Black Cabs") használhatják. Nemrégiben az Európai Unió Bírósága elé került a kérdés: állami támogatást, tiltott diszkriminációt jelent-e mindez?

Személyszállítási szolgáltatást ugyanis természetszerűleg mások - így pl. a  minicabek- is nyújtanak Londonban, mindazonáltal a fekete színű taxik (és vezetőik) lényegében külön "osztályt" alkotnak: csak ők jogosultak arra, hogy előzetes rendelés nélkül is felvegyenek utasokat és esetükben igen szigorú rendelkezések betartása szüséges mind a járművek minősége, mind a díjazás, mind pedig London városának ismerete tekintetében.

A minicabek a fenti busszsáv-szabályozást sérelmesnek találták: diszkriminatívnak vélték, és úgy gondolták, hogy ez esetben nem történik más, mint az, hogy a londoni hatóságok ily módon állami támogatást nyújtanak a fekete színű taxik üzemeltetőinek, éppen az ő kárukra. Az egyik minicab-tulajdonos így bírósághoz fordult, az ügy pedig egészen az Európai Unió Bíróságáig is eljutott: e bíróság 2015 januárjában pedig úgy találta, hogy a fennálló szabályozás nem ellentétes az uniós joggal, azaz nem valósít meg állami támogatást. A bíróság szerint ugyanis:
 

  • a szabályozás nem jár az állami források megterhelésével (enélkül pedig állami támogatásról nem lehet szó): az a tény, hogy a londoni hatóság "lemond" arról, hogy pénzbüntetést szedjen azoktól a fekete színű taxiktól, akik a busszávban hajtanak, semmiképpen sem hasonlítható ahhoz, amikor az állam pl. egy magáncég adótartozását engedi el vagy egyedi adókedvezményt biztosít. A busszsávokhoz való hozzáférés elosztása ugyanis nem kereskedelmi alapon történik (hiszen ahhoz az "egyszerű autósok" egyébként sem férhetnek hozzá), hanem előre meghatározott közcélok elérése érdekében;

 

  • a fekete színű taxik egyébként is a fenti szabályozási különbségekből adódóan (előzetes rendelés megengedése, stb.) teljesen különböző helyzetben vannak, mint a minicabek, így közöttük tiltott diszkrimináció / szelektív előnynyújtás nem is valósulhat meg  (hiszen arról csak akkor beszélhetnénk, ha azonos helyzetben levők különböző kezeléséről vagy különböző helyzetben levők azonos kezeléséről lenne szó).

 
A fenti ítélet jól mutatja az uniós állami támogatási kérdések összetett jellegét: még a legegyszerűbbnek tűnő helyzetben is kiderülhet, hogy a ténybeli és jogi kérdések mélyebb elemzése alapján homlokegyenest ellenkező következtetésre jutunk. Persze ahol a bal oldali közlekedés van és külön csapból folyik a hideg és a melegvíz, ott nagyobb furcsaságok is előfordulhatnak...

 


további blog bejegyzések
Szállodavásárlás Ausztriában – mire ügyeljünk?
tovább
Hogyan szerezzünk ingatlant Magyarországon - a jogi perspektíva
tovább
Nemzetközi kereskedelmi szerződések - miért fontos a jogválasztás?
tovább
Védjegyportfóliók - fontos változások várhatóak
tovább
Európai Modell Társasági Törvény - új lépés egy közös európai társasági jog felé?
tovább
Új társasági jogi lehetőségek – a saját üzletrész / részvény megszerzése ajándékozás útján
tovább
Változó uniós joghatósági szabályok - jelent-e változást az új rendelet?
tovább
Taxik vs. buszok - rendet teremt a versenyjog?
tovább
Mikor lehet és mikor nem lehet parodizálni? Az Európai Bíróság irányt mutat a humor és paródia útvesztőjében
tovább
Lehet-e védjegy az Apple mintaüzleteinek kialakítása?
tovább
gyorskereső
keresés

ábécé szerint,
vezetéknév alapján
a|b|c|d|e|f|g|h|i|j k|l|m|n|o|p|q|r|s|t u|v|w|x|y|z


gyors tippek
Hívjon minket!
Tegyen fel kérdést!




kövessen minket
LinkedIn RSS