Mikor lehet és mikor nem lehet parodizálni? Az Európai Bíróság irányt mutat a humor és paródia útvesztőjében
Az Európai Unió Bírósága a C‑201/13. számú Deckmuyn ügyben múlt héten meghozott előzetes döntésében az információs társadalomról szóló irányelv (Infosoc irányelv) paródiával kapcsolatos rendelkezését értelmezte

Az ügy tényállása szerint Johan Deckmyn úr (aki a’ Vlaams Belang’ flamand nacionalista párt tagja) 2011-ben olyan naptárakat osztott szét, amelyek címlapján egy olyan rajz szerepelt, amely nagyon hasonlított a belga Suske en Wiske képregénysorozat egyik darabjának W. Vandersteen által 1961-ben készített rajzához.

 
   

Az eredeti rajz e képregény egyik főszereplőjét fehér tunikába öltözve ábrázolja, amint pénzérméket szór az azokat összegyűjteni próbáló személyeknek. A naptárakon szereplő, módosított rajzon a fehér tunikába öltözött szereplőt Gent város polgármesterével, a pénzérméket összegyűjtő személyeket burkába öltözött, színes bőrű személyekkel helyettesítették. A felperesek (Vandersteen jogutódjai és a kiadók) úgy ítélték meg, hogy a szóban forgó rajz és annak nyilvánossághoz közvetítése sérti szerzői jogaikat, emiatt beperelték Deckmyn urat illetve egy alapítványt (amely a párt pénzügyi "támogatója"), mert utóbbiak engedély nélkül használtak fel egy képregény borítót, és alakították át azt saját üzenetük közvetítéséhez.

Az elsőfokú bíróság az említett rajz felhasználásának abbahagyására kötelezte az alpereseket. Az alperesek fellebbeztek és a másodfokú eljárásban arra hivatkoztak, hogy a szóban forgó rajz politikai élcrajznak minősül, mely az Infosoc irányelvnek megfelelő belga szerzői jogi törvény szerint paródiának minősül és így kivételt képez a szerző kizárólagos jogai (így pl. az átdolgozás) alól. A felperesek szerint a paródiának meg kell felelnie bizonyos feltételeknek, amelyek a jelen ügyben nem teljesülnek, nevezetesen kritikus felhasználási céllal kell rendelkeznie, eredetiségről kell tanúskodnia, humoros célzatúnak kell lennie, az eredeti mű kifigurázásának szándéka kell, hogy vezesse, és nem veheti át ez utóbbi műnek a paródia megvalósításához feltétlenül szükségesnél nagyobb számú formai elemét. Ezen kívül a felperesek szerint a kérdéses rajz hátrányos megkülönböztetést sugalló üzenetet közvetít, mivel az eredeti műben előforduló szereplőket a szóban forgó rajzon lefátyolozott, színes bőrű személyekkel helyettesítették. A belga másodfokú bíróság az Infosoc irányelv paródiára vonatkozó rendelkezésének értelmezésével kapcsolatban az Európai Bírósághoz fordult.

Az Európai Bíróság megállapította, hogy a paródia lényeges jellemzője egyrészt egy létező mű felidézése, bemutatva ugyanakkor az e műtől való érzékelhető eltéréseket, másrészt a humor vagy gúny kifejezése. Ezzel szemben a paródiának nem kell eredeti, sajátos jellegről tanúskodnia, amely különbözik a parodizált eredeti műtől való érzékelhető eltérések bemutatásától. Hasonlóan nem szükséges az, hogy az eredeti mű szerzőjétől eltérő személynek lehessen tulajdonítható, sem pedig az, hogy magára az eredeti műre irányuljon, vagy megjelölje a parodizált mű forrását. Másodsorban a Bíróság hangsúlyozta azt, hogy az irányelv által bevezetett paródiára vonatkozó kivétel alkalmazásának tiszteletben kell tartania egyrészt a szerzők és az egyéb jogosultak érdekei és jogai, másrészt az e kivételre hivatkozó személynek a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő joga közötti megfelelő egyensúlyt. Ezzel összefüggésben a Bíróság megállapította azt is, hogy ha a paródia hátrányos megkülönböztetést sugalló üzenetet közvetít (például azáltal, hogy hétköznapi szereplőket lefátyolozott és színes bőrű személyekkel helyettesít), a parodizált mű jogosultjainak főszabály szerint jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy művüket ne lehessen ilyen üzenettel kapcsolatba hozni.


gyorskereső



keresés
ábécé szerint,
vezetéknév alapján
a|b|c|d|e|f|g|h|i|j
k|l|m|n|o|p|q|r|s|t
u|v|w|x|y|z


gyors tippek
Hívjon minket!
Tegyen fel kérdést!


kövessen minket
LinkedIn RSS



Legal500 Top Tier Firm Chambers and Partners EU
IFLR 1000
további blog bejegyzések
Szállodavásárlás Ausztriában – mire ügyeljünk?
tovább
Hogyan szerezzünk ingatlant Magyarországon - a jogi perspektíva
tovább
Nemzetközi kereskedelmi szerződések - miért fontos a jogválasztás?
tovább
Védjegyportfóliók - fontos változások várhatóak
tovább
Európai Modell Társasági Törvény - új lépés egy közös európai társasági jog felé?
tovább
Új társasági jogi lehetőségek – a saját üzletrész / részvény megszerzése ajándékozás útján
tovább
Változó uniós joghatósági szabályok - jelent-e változást az új rendelet?
tovább
Taxik vs. buszok - rendet teremt a versenyjog?
tovább
Mikor lehet és mikor nem lehet parodizálni? Az Európai Bíróság irányt mutat a humor és paródia útvesztőjében
tovább
Lehet-e védjegy az Apple mintaüzleteinek kialakítása?
tovább