Mik azok a szankciók? Miért van rájuk szükség? A szankciók a nemzetközi politikai nyomásgyakorlás eszközei. Céljuk az, hogy valamely országot kereskedelmi és személyek elleni eszközökkel a szankciót alkalmazó ország szerint elvárt diplomáciai és nemzetközi magatartásra ösztönözzenek.
A szankciók közül Magyarországon az Oroszországgal, Fehéroroszországgal és Ukrajnával kapcsolatos szankciók váltják ki a legnagyobb hatást, de a világ számos országával szemben alkalmaznak szankciókat részben más államok, részben pedig más államok szövetségei.
Mi itt az EU által alkalmazott szankciókra kell, hogy a legnagyobb figyelmet fordítsuk, de az EU tagállamai önállóan, az EU-szankciókat meghaladóan is alkalmazzák ezeket az eszközöket.
Milyen szankciófajták vannak?
A szankciók célozhatnak természetes személyeket, jogi személyeket, elismert vagy el nem ismert államalakulatokat vagy szervezeteket, de van példa arra is, hogy egy-egy földrajzi területről származó áruk, személyek vagy szolgáltatások kerülnek a szankciók célkeresztjébe.
Magyarország nem alkalmaz saját szankciókat, a vonatkozó hazai szabályok az ENSZ Biztonsági Tanácsa és az Európai Unió által alkalmazott szankciók kikényszerítésére vonatkoznak, amelyek – bár nem a magyar jogalkotás termékei, de – közvetlenül alkalmazandók hazánkban. A két szervezet közül egyébként az EU szankciós rezsimje jóval tágabb és szélesebb kört ölel fel.
A hazánkban alkalmazandó jogszabályok alapján a gazdasági-kereskedelmi szankciók három fő típusát lehet megkülönböztetni:
a) az egyes természetes személyeket és érdekeltségeiket célzó pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéseket, amelyek tipikusan a vonatkozó listán felsorolt személyek (és a hozzájuk köthető egyéb személyek) vagyonának befagyasztását, valamint a velük való gazdasági kapcsolatok tilalmát jelentik mintegy személyes nyomásgyakorlásként;
b) az ellenérdekelt állam gazdaságát „térdre kényszeríteni” hivatott intézkedéseket, amelyek tipikusan a szankcionált állam számára fontos egyes árucsoportokra vagy iparágakra vonatkozó kereskedelmi kiviteli és behozatali tilalmakat jelentenek, és céljuk egyértelműen az, hogy a szankcionált államban keletkező bevételeket, gazdasági erőforrásokat csökkentsék és a célállam társadalmára ezen keresztül is nyomást gyakoroljanak;
c) azokat a szankciókat, amelyek a szankcionált állam tipikusan hadi, biztonsági képességeit hivatottak gyengíteni; ide tartoznak a hadászati vagy rendfenntartási célokra is felhasználható termékekre vonatkozó tilalmak, a propagandához és kiberhadviseléshez kapcsolódó korlátozások és tilalmak, amelyek keretében legújabban megjelentek az ún. hibrid fenyegetés csökkentésére irányuló, leginkább a belső intézményrendszer biztonságának megerősítésére szolgáló intézkedések.
Fontos aspektusa a szankciós jogalkotásnak, hogy az ezek megkerülésére vonatkozó taktikák és technológiák ellen is fel akar lépni, ezért időről időre bővül ez a jogterület azokkal az intézkedésekkel, amelyek célja a szankciók megkerülésének megakadályozása, akár konkrét megismert technikák elleni fellépéssel, akár általános tilalmak bevezetésével.
Amennyiben az elérni kívánt hatást nem érik el a szankciók, úgy azokat egyre jobban kiterjesztik és szigorítják. Ezt láthatjuk az EU Oroszország ellen alkalmazott szankcióinál is, ahol 2025 májusában már a 17. szankciós csomagot fogadják el, és egyre bővül a vagyoni szankciókkal sújtott magánszemélyek köre is.
Hogyan kerülhető el, hogy szankciós jogsértést kövessünk el?
A napi kereskedelmi gyakorlatban sokszor fel sem merül bennünk, hogy szankciós jogot sérthetünk, azonban sajnos sokszor a figyelmetlenség is elég a súlyos kár bekövetkeztéhez.
Az első lépés a vállalkozás kereskedelmi gyakorlatának a felmérése, és azoknak a körülményeknek az azonosítása, amelyek kockázatot jelenthetnek szankciós szempontból. A kockázatok azonosítása után a következő feladat a tényleges szankciósértés lehetőségének minél nagyobb mértékű csökkentése.
A kockázati tényezők felmérése körében különösen a következő kérdéseket érdemes feltennünk, és az azokra adott válaszok függvényében az alábbiakat érdemes megfontolni.
- Vajon üzleti tevékenységünk kapcsolódik-e kockázatos földrajzi területhez? Van-e üzleti kapcsolatunk olyan országból származó vagy olyan országhoz vagy területhez köthető partnerrel, amely országgal vagy területtel kapcsolatosan szankció van hatályban?
Amennyiben földrajzi kockázatot azonosítunk, tisztázni kell, hogy a kockázatosként azonosított területtel összefüggésben hatályban lévő szankciók érinthetik-e a mi tevékenységünket. Például EU-s vállalkozásoknak tilos mérnöki tanácsadási szolgáltatásokat nyújtani Ukrajna Oroszország által megszállt területein székhellyel rendelkező társaságok számára.
- Üzleti tevékenységünk érint-e olyan árukat vagy szolgáltatásokat, amelyekkel kapcsolatosan szankciók vannak érvényben?
Tekintettel arra, hogy az áruk igen széles (és gyakran meglepő) körét érintik jelenleg is kereskedelmi korlátozások, minden esetben javasolt az óvatosság. Az EU-ban a szankciós szabályok a vámszabályok által meghatározott nomenklatúra (KN-kódok) alapján határozzák meg a korlátozásokkal érintett áruk körét, így egy viszonylag egyszerű KN-kód kereséssel megállapítható, hogy az adott áruk esetében fennáll-e a szankciósértés kockázata.
A szolgáltatások esetében már kicsit bonyolultabb a helyzet, mert figyelni kell az adott földrajzi területre vagy adott kereskedelmi partnerre vonatkozóan aktuálisan érvényben lévő korlátozásokat.
- Ismerjük-e valamennyi üzleti partnerünk tevékenységét és tulajdonosait? Elképzelhető-e, hogy a szankciók megkerülésére irányuló tevékenységet folytatnak vagy olyan személy ellenőrzése alatt állnak, aki vagy amely szankciós listán szerepel?
Ahogy a fentiekben szó esett róla, a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekkel érintett személyekkel és az ellenőrzésük alatt álló személyekkel, valamint a velük közeli kapcsolatban álló más személyekkel való üzleti lehetőségeket jelentősen korlátozzák a jogszabályok, az ilyen személyek tulajdonában álló vagyontárgyakat pedig a hatóságok befagyasztják. Ezért kereskedelmi partnereink tulajdonosainak nevére érdemes rákeresnünk a vonatkozó szankciós listákon, hogy tevékenységünk ne ütközzön jogszabályba.
A szankciók megértéséhez és alkalmazásához átfogó információkat tartalmaz az Európai Unió kapcsolódó honlapja (https://www.sanctionsmap.eu), továbbá Budapest Főváros Kormányhivatala és a NAV is számos tájékoztatót adott ki, kétség esetén ezek is segíthetnek az eligazodásban.