A jogalkotó 2025. január 1-jétől kezdődően számos ponton módosította a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvényt („Vet.”). A módosítás általános célja a villamosenergia-rendszer működésének átláthatóbbá és hatékonyabbá tétele, a hálózati engedélyesek egyes kötelező feladatainak egyszerűbbé, továbbá a közép- és nagyfeszültségű hálózatra csatlakozó kapacitások tervezhetőbbé tételével. A módosítások – a szakpolitikai célok érvényesülése mellett – a beruházók számára is biztosítja az egyes eljárások transzparenciáját, valamint az európai uniós jognak való megfelelést
A kötelező átvételi rendszerrel (KÁT) összefüggő fő módosítások
A veszélyhelyzeti 7/2025. (I. 31.) Korm. rendelet 2025. január 31-ei hatállyal eltérő rendelkezéseket állapított meg a 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet („KÁT rendelet”) vonatkozásában. Az eltérő rendelkezések értelmében a KÁT rendelet 5. számú melléklete szerinti indexálási szabályok 2025. január 1-jétől a veszélyhelyzet végéig, de legfeljebb a 2029. év végéig nem alkalmazandóak. Ez azt jelenti, hogy a kötelező átvételi árak a tárgyévet megelőző évre megállapított szinten maradnak. Ha azonban az éves inflációs ráta eléri a 6%-ot, akkor ez a rendelkezés nem alkalmazandó.
A MEKH 2025. január 31-ig volt köteles közzétenni a honlapján a 2025. évre vonatkozóan a kötelező átvételi árakat és azok időben egyenletes termelés feltételezésével számított átlagát.
Az Energiaügyi Minisztérium közleménye alapján az árindexáláshoz ragaszkodó befektetők a hatályos előírások szerint áttérhetnek az METÁR-rendszerbe. A Minisztérium további módosításokat is tervez, amelyeket hamarosan társadalmi egyeztetésre bocsátanak. E módosítások által a KÁT-termelők a MAVIR szabályozási piacára belépve új többletbevételhez juthatnak. A tervezett módosítások többféle egyéb lehetőséget is teremtenek az érintettek számára: az ún. Robin Hood-adó megfizetése nélkül léphetnek ki a piacra. Emellett határidős kereskedelmi opciókkal, hosszú távú zöldáram kereskedési megállapodások (PPA-szerződések) megkötésével akár a KÁT-rendszerben elérhetőnél több bevételre is szert tehetnek.
Irányelvi implementációkkal összefüggő fő módosítások
A Vet. módosítása számos új értelmező rendelkezést vezetett be, javarészt Magyarország európai uniós kötelezettségeinek való megfelelése érdekében. Ilyenek a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló RED II irányelv alapján átültetett „megújulóenergia-adásvételi megállapodás” és a „megújuló energiapiaci szereplők közötti adásvétel”, valamint a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló EMD irányelv alapján átültetett „rugalmas hálózati csatlakozási szerződés” fogalmai. Emellett az energiaközösségekkel kapcsolatos módosítások indokolták az „almérlegkör” fogalmának bevezetését. Ennek megfelelően a termelő, a villamosenergia-kereskedő, az egyetemes szolgáltató, a felhasználó, az aggregátor, az energiaközösség és az elosztó – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – nemcsak bármely mérlegkörhöz csatlakozhat, hanem bármely almérlegkörhöz is.
A fentiek mellett új definícióként jelent meg az EMD irányelv alapján implementált „határozott idejű, fix árat tartalmazó villamosenergia-vásárlási szerződés”. Az ehhez kapcsolódó új rendelkezések kötelezik a több mint kétszázezer felhasználót ellátó villamosenergia-kereskedőket ilyen, legalább egy év határozott idejű, fix árat tartalmazó szerződés lehetőségének biztosítására, valamint előírják annak kötelező tartalmi elemeit és meghatározzák a felhasználó irányában fennálló tájékoztatási kötelezettség elemeit.
Származási garanciák
A származási garancia kiállításával kapcsolatban az egyik legfontosabb módosítás, hogy már nemcsak a közcélú hálózatba betáplált villamos energia, hanem a csatlakozási pont mögött megtermelt és felhasznált villamos energia vonatkozásában is kiállítható származási garancia. Ezzel összefüggésben jelent meg a korábbi szabályozást felváltó, a villamos energia eredetét igazoló származási garanciáról szóló 420/2024. (XII. 23.) Korm. rendelet, amely számos újdonságot tartalmaz.
Hálózati csatlakozás
A Vet. fontos új szabálya, hogy a termelők nagy- és középfeszültségű hálózatra való csatlakozására vonatkozó pályázat immáron legfeljebb huszonnégy havonta kerül közzétételre. A betáplálásra irányuló hálózati hozzáférés új szabályai értelmében az energiaügyi miniszter a szakpolitikai szempontok és a Nemzeti Energia- és Klímaterv alapján határozza meg azokat a paramétereket, amelyek alapján a MEKH – a miniszter felkérésére – a hálózati szabad kapacitásokra vonatkozó pályázatot kiírhatja.
Kolokációs megállapodások
A termelői vezeték és a csatlakozási pont közös használatára (ún. kolokációs együttműködések) vonatkozóan is találunk módosításokat, amelyek célja az ilyen együttműködések elterjedésének elősegítése és a lekötött teljesítmények hatékonyabb kihasználása. A korábbi szabályozás értelmében azon erőműveknek és villamosenergia-tárolóknak, amelyeknek nem ugyanaz a természetes vagy jogi személy a tulajdonosa, a termelői vezeték közös használatára vonatkozóan megállapodást kellett kötniük. A módosítás ezt nem érintette, ugyanakkor új szabályként jelent meg, hogy csak azon erőművek tartoznak a megállapodáskötési kötelezettség hatálya alá, amelyek névleges teljesítménye legalább 0,5 MW. További újdonság, hogy az említett megállapodás minimális tartalmi elemei a Vet. vhr.-ben kerülnek meghatározásra. Újdonság az is, hogy a megkötendő megállapodást a feleknek be kell jelenteniük a MEKH-nek: ez a követelmény azt hivatott biztosítani, hogy a felek jogszerű és végrehajtható megállapodásra törekedjenek, és a csatlakozási pont felett rendelkező fél ne alkalmazzon a jóhiszeműség körén kívül eső szerződéses feltételt.
Fontos módosítás még, hogy a közös használatú termelői vezetékhez történő erőművi és villamosenergia-tárolói csatlakozás beépített teljesítménykorlátja 5 MW-ról 0,5 MW-ra csökken. Ennek indoka egyrészt a hazai megújuló energiatermelés részarányának növelése, másrészt az ún. Corporate Power Purchase Agreement (cPPA) konstrukció elterjedésének elősegítése.
A rendelkezésre álló teljesítmény kihasználatlansága
Módosítják a villamosenergia-termelési tevékenység megszüntetését követően betáplálásra rendelkezésre álló teljesítmény kihasználatlansága miatt a rendelkezési jog hálózati engedélyesre történő átszállásának esetköreit és azok részletszabályait. 5 évről 2 évre csökkentik azt az átmeneti időszakot, amely alatt a felhasználó és / vagy a termelő eleget tehet a vonatkozó kötelezettségeinek (hálózati csatlakozási szerződésben rögzített teljesítmény igénybevétele, adott csatlakozási pont tekintetében új hálózathasználati szerződés kötése, rendszerhasználati díj megfizetése). Ezt követően a ki nem használt teljesítmény feletti rendelkezési jogot a felhasználó és / vagy a termelő a kihasználatlanság okán elveszíti.
Termelés próbaüzem alatt
A kiserőművi összevont engedély jogosultja a próbaüzemi működése alatt is jogosult villamos energiát termelni a területileg illetékes hálózati engedélyessel kötött hálózathasználati szerződésben és a MEKH engedélyében foglaltak szerint.
Könnyített térség
Az energiaügyi miniszter – a korábbi szabályozás mellett – immáron új hálózati infrastruktúra és villamosenergia-tároló létesítése céljából „könnyített térséget” jelölhet ki. Az ilyen könnyített térség esetében a környezetvédelmi, természetvédelmi és építési engedélyezési eljárás során az engedélyezés ügyintézési határideje – a beruházások megvalósítását meggyorsítandó – legfeljebb 50 nap.
REMIT, REMIT II
A REMIT és a REMIT II rendeletek végrehajtásának érdekében a nagykereskedelmi energiapiacok integritásával és átláthatóságával kapcsolatos hatásköröket telepítenek a MEKH-re. Emellett az új szabályok a villamosenergia-piaci verseny elősegítésének szabályai között bevezetik a piacintegritási eljárást, a megfelelési eljárást, az ACER-rel vagy más tagállam nemzeti szabályozó hatóságával kötött együttműködési lehetőségek, valamint az algoritmikus kereskedéssel és a közvetlen elektronikus hozzáféréssel kapcsolatos kötelezettségek szabályait.
Összegzés
2025. január 1-jétől és január 31-étől kezdődően jelentős módosítások léptek hatályba a villamosenergia-rendszer szabályozásában. Ezek közül kiemelendő a megújuló szektorban betöltött szerepe miatt a KÁT-rendszer módosítása: a kötelező átvételi árakat a 2024-es szinten befagyasztották legfeljebb 2029 végéig. Fontos változás még, hogy az energiaügyi miniszter „könnyített térséget” jelölhet ki új hálózati infrastruktúra és villamosenergia-tároló létesítését elősegítendő, ami az engedélyezés ügyintézési határidejét legfeljebb 50 napra rövidíti. A származási garancia szabályai már nemcsak a közcélú hálózatba villamos energiát betápláló erőművek vonatkozásában teszik lehetővé származási garancia kiállítását, hanem olyan erőművek esetében is, amelyek (i) a közcélú hálózatra nem csatlakoznak, vagy amelyek betáplálási teljesítmény nélkül csatlakoznak, valamint amelyek (ii) a közcélú hálózatra csatlakoznak, de az általuk termelt villamos energia felhasználására a csatlakozási pont mögött kerül sor.